Vörös foltok jelentek meg az arcon, lehámozva a fényképet. KODOLÁNYI JÁNOS: BOLDOG MARGIT

A kislány nyűgösen, kedvetlenül ébredt.

A film mediális üzenetének néhány sajátossága

Az öreg soror Katerina ott állt a cella küszöbén, fekete véloma alól sápadtan, soványan világított az arca, sötét szeme mint két izzó szénparázs tüzelt a sűrű ráncok között. Csontos ujjaival megtörölgette szikkadt ajkait s mosolygott. A kislány összevonta a homloka redőit, mint valami kis öreg, és megrázta kócos, dióbarna haját. Rossz álmot láték, soror. A vén apáca odatipegett a kislány ágyához, és a szélére telepedett.

Bőr: a sömörökről (pikkelysömör, övsömör) konfliktusa, tünetei (ujmedicina, biologika)

A csontos ujjak most könnyedén végigsimogatták a gyermek finom arcát, megpihentek kissé hegyes állacskáján, s megemelték a könnyű fejet, vörös foltok jelentek meg az arcon a két sötét parázs fürkészőn pillanthasson a tág, barna gyermekszembe. Olyan volt a kis Margit szeme, mint az apjáé: kissé szomorú, néha elboruló, néha meg felgyulladó, nagy, barna szem. És a homloka is hasonlított Béláéhoz: magas, sima, elefántcsontszerű, finom homlok, még a redők is a szemöldökök között ugyanúgy vonódtak össze néha, mint a király homlokán, amikor türelmetlen, elégedetlen volt.

A kislány szeme még jobban kitágult, s elmerült a messzeségbe. Mintha a fehér falon akart volna túllátni.

I. Daliás idők

És sűrűn kapkodva a lélegzetet, vékony, gyenge hangon mesélni kezdett. Gyakran megállt, és mélyet sóhajtott, majd meg-megrázta a fejét, akár az apja, amikor homlokába hulló haját veti hátra. Abból a várból nagy-nagy fényösség árada.

vörös foltok jelentek meg az arcon, lehámozva a fényképet hogyan lehet a pikkelysmr kezelsre teljesen

Mintha ott valaminémű nagy úr, nagy kerál lakott volna. Megállt, és ujjai, mint kis madár csőre, csipkedték a takarót. Osztán nemcsak a fényösség volt olyan csudálatos, hanem mintha a nap is nagyobb hévvel sütött volna, mint itt, Beszpörémött Én kedég lenn állék valami igön-igön nagy víz partján, tengör partján, s hát az a tengör igen háborodék, mind a velág széléiglen A gyermek dobott magán egyet félfektében, és megrázta lehámozva a fényképet haját.

Hát amint nézém a nagy vizet, látám, hogy embörök úsznak benne, édös néném, akár a tuskók, mert az embörök halottak valának, néném Ekkora bajuszuk vala.

Nyarak Olgával 1 ban megszülettem, innentől az idő az enyém, vagy az enyém is de mégis inkább csak az enyém, hiszen a saját emlékeimen senki mással nem kell osztoznom, bármennyire is szeretném néha ; emlékszem a illatokra, a fényekre, a tárgyakra, hallom, hogyan szólt a rádió, hogyan zakatolt a vonat, érzem a szagot, ahogy dízelfüstöt ereget az autóbusz, és érzem, milyen volt a motorcsónakban apám ölében ülni, miközben ár ellen vágtunk át Zebegény felé. Ez az idő már a saját tulajdonom, a csak nekem tartogatott távlat, a camera obscura, amelyben önmagam állíthatom be főalaknak a táj kifeszített perspektívavonalainak metszéspontjában, vagy épp — és sokkal inkább — valahol a bal szélen az előtérbe, egy félprofilban üldögélő, látszólag nemtörődöm alakként, aki mégis és szükségképpen maga az elbeszélő, a tanú, mint egy Brueghel-kép pocakos parasztja, aki Ikarosz zuhanása közben szalonnázik, a hitelesítő pecsét, az idő borostyánjába zárt nagyfejű, potrohos bogár.

Félkarján mutatta, mekkora bajuszuk vala a szörnyeknek. Egy nagy, piros sziklán hentörgének a napon, édös szüvem, úgy sütteték vala kövér hasokat a melegön.

vörös foltok jelentek meg az arcon, lehámozva a fényképet pikkelysömör a fejbrn hogyan kell kezelni

Osztán hódvelágos éjszaka kedég övöltének rémületösen. De vala, azki kacaga is.

vörös foltok jelentek meg az arcon, lehámozva a fényképet hogyan lehet gyorsan eltávolítani a pikkelysömör a testből

Ezök szömérmetlen nőstényök valának, és a hajósnépet kacagák édösen. No, mondjad csak, kedvesöm, halljam. S verék a vizet iszonytatóan maguk körül.

vörös foltok jelentek meg az arcon, lehámozva a fényképet egy vörös folt a karon pelyhek és repedések

És akkor én futni kezdék, néném, futék, futék a vár erányában. Hosszú, igenyös úton futék, s érzém, mindön jó, ha fölérök oda.

Jámbor szándék

Mert ott vala az a nagy úr, akinek a fényössége árada felém. Még lapos, leszorított, sovány melle is feldagadt egy kissé a nagy sóhajtól. A nagy högyre, a kerek várba. Mert ott ül magas aranyszékön, aranykoronával a fején, aranybottal a kezében az a nagyságos-nagyúr, akiből a fényösség árada mend az egész velágra. Osztán futék, és nem merék visszatekinteni.

Medialitás, médium, apparátus

Osztán csak futék, futék, és akkor látám, hogy hiába futok, mert nem haladhatok egy tapodtat sem. Osztán futék Akkor sírva fakadék, és kiálték nagy fennszóval: "Atyám, atyácskám, itt vagyok!

Ó, aranyverágocskám Margit belefúrta arcát a kemény vánkosba, kis madártestét összehúzta, úgy lökte ki magából a szavakat a vánkosba.

vörös foltok jelentek meg az arcon, lehámozva a fényképet homoktövis gyógymód pikkelysömörre

Osztán esmég csak futék, de lerogyván a földre, mindön tagom megmerevüle Lábam sem mozoghata Míg osztán esmég felugrék s futék és kiáltozék, s megint csak lerogyék S amint feltekinték, látám a nagy messzi várat nagy tündöklésben, környülfogván verágos, erdős ormokkal, s az ég kék vala, és mégis, mintha az egész velág környös-körül fekete lött volna Néhány pillanatig hallgatott.

A kislány még jobban belefúrta fejét a vánkosba, s még kisebbre húzta össze magát.

  • Cikkek és karcolatok: text - IntraText CT
  • Indu Sundaresan. A huszadik feleség - PDF Free Download
  • Szabadbölcsészet

A vén apáca meg csak sóhajtozott, csóválgatta a fejét, és bütykös, csontos ujjait a gyakori imádkozásban megszokott mozdulattal kulcsolta össze.